Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Beiktatták Jonáš Jozef Maxim eperjesi görögkatolikus érseket

Aranyszájú Szent János ereklyéinek átvitele emléknapján, január 27-én az eperjesi Keresztelő Szent János-székesegyházban Cyril Vasil’ SJ érsek püspökké szentelte Jonáš Jozef Maximot. Hivatalával az új érsek a szlovákiai görögkatolikus egyház kilencedik helyben lakó püspöke és második metropolitája lett.

Az eperjesi székesegyházban szombaton tartott szentelési szertartást Cyril Vasil’ SJ érsek, kassai megyéspüspök vezette.

A társszentelők a pozsonyi eparchia és az eperjesi főegyházmegye egykori apostoli adminisztrátora, Peter Rusnák, valamint Benedikt Aleksijčuk, a chicagói ukrán hívek megyéspüspöke voltak.

A püspökszentelésen több mint ötven keleti rítusú és latin szertartású püspök vett részt Szlovákiából és más országokból, valamint számos diplomáciai képviselő.

Az érseki Szent Liturgián csaknem kétszázötven pap koncelebrált, köztük Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is.

A szertartáson mondott köszöntőjében Cyril Vasiľ érsek úgy fogalmazott: „Ma nemcsak egy újabb püspökszentelésnek lehetünk tanúi, amelyet Szlovákia időszakonként megél, hanem az egész szlovákiai »sui iuris« (saját jogú) görögkatolikus metropolitai egyház kap új vezetést.

Jonas érsek az egyház első feje, a történelem első keleti metropolitája, akit Szlovákiában szenteltek fel” – mondta Cyril Vasiľ érsek.

"Kis-templom" Diósgyőr 2024/2.

Nem rendelkezik a(z) pdf beépülő modullal, de letöltheti a(z) pdf fájlt.

Ferenc pápa elítélte az isztambuli katolikus templom elleni támadást – A helyi püspök imádságra hív

 

Ferenc pápa elítélte az isztambuli római katolikus templom elleni január 28-i támadást, az isztambuli apostoli helynök és konstantinápolyi apostoli adminisztrátor, Massimiliano Palinuro püspök felszólította a hatóságokat, hogy derítsék ki az igazságot és a támadás indítékát, mely vallási intoleranciára utal, és a közösséget imádságra szólítja.

Ferenc pápa január 28-án délben, az Angelus elimádkozása után a következőket mondta:

„Együttérzésemet fejezem ki az isztambuli Szűz Mária-templom közösségének, melyet mise közben fegyveres támadás ért, amelynek következtében egy ember meghalt és többen megsérültek.”

Vatican News-nak adott interjújában Isztambul apostoli helynöke és Konstantinápoly apostoli adminisztrátora, Massimiliano Palinuro püspök beszélt a tragikus eseményről és

felszólította a hatóságokat, hogy derítsék ki az igazságot. Hangsúlyozta: véleménye szerint a támadás vallási intoleranciára utal.

Vasárnap délelőtt a török főváros egyik külvárosában található Szűz Mária Születése - templom közössége szentmisét ünnepelt – magyarázta Palinuro püspök. Nem sokkal a felajánlás után, a Sanctus pillanatában két fegyveres ember lépett be a templomba, akik több lövést adtak le a levegőbe.

„És akkor az egyik hívő – aki maga mentális problémákkal küzdött – reakciója az volt, hogy volt bátorsága tiltakozni, valószínűleg válaszul a történtekre – magyarázta, majd hozzátette: – Erre a támadók úgy reagáltak, hogy megölték ezt az embert”.

„A konkrét indítékok – mondta az apostoli helynök a vatikáni hírügynökségnek – még nem ismertek, tisztázni kell azokat, de az eddig kirajzolódó tényezők vallási indíttatású támadásra utalnak, amelyet vallási intolerancia motivált”.

„Közösségünket szó szerint sokkolta a támadás. Természetesen ez most az imádság ideje, a szolidaritás ideje a büyükderei katolikus közösséggel, és az ima ideje az elhunyt személyért.”

„Keresztény közösségként – szólított fel az apostoli helynök – kérjük a hatóságokat, hogy derítsenek fényt a támadásra, keressék meg az igazságot”.

Palinuro püspök végezetül együttérzését fejezte ki a meggyilkolt személy miatt, és a katolikus hívek nagyobb biztonságára, védelmére szólított fel.

„Nagyobb biztonságot és a hívek, a keresztény közösség védelmét kérjük, akik kitartanak a hitben és bátran vállalják azt is, hogy időnként nagyon hosszú utat kell megtenniük, hogy részt vegyenek az Eucharisztia ünneplésében”.

Forrás: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Fotó: Vatican News

Kuzmányi István/Magyar Kurír

Ferenc pápa meghirdette az imádság évét

Január 21-én a Szentatya a vatikáni Apostoli Palota ablakából mintegy húszezer hívővel és zarándokkal együtt imádkozta el a déli Mária-imát, az Úrangyalát. Az evangéliumról szóló elmélkedése után meghirdette az imádság évét, mely arra szolgál, hogy segítsen bennünket felkészülni a 2025-ös szentév gyümölcsöző megélésére.

Ferenc pápa először a 2023. december 31-én, a Szent Péter-bazilikában a Boldogságos Szűz Mária, Isten anyja főünnepének első esti dicsérete alkalmával elmondott szentbeszédében tett utalást az imádáság évére. Akkor így fogalmazott:

„Kedves testvérek, a zarándoklat, különösen az igényes zarándoklat, alapos felkészülést igényel.

Ezért a következő évet, mely megelőzi a jubileumot, az imádságnak szenteljük. Egy egész évet az imádságnak szentelünk. És ki lehetne jobb tanítónk, mint a Szűzanya?

Járjunk az ő iskolájába: tanuljuk meg tőle, hogy minden napunkat, minden percünket, minden elfoglaltságunkat belső tekintetünket Jézus felé fordítva éljük meg! Az örömöket és a bánatokat, a sikereket és a problémákat – mindent Jézus, az Úr jelenlétében és kegyelmével éljünk meg! Mindent hálával és reménnyel!”

A Szentatya január 21-én, délben, az Isteni igéjének vasárnapján az Úrangyala elimádkozása után meghirdette az imádság évét. Ferenc pápa a következő szavakkal fordult a Szent Péter téren összegyűlt emberekhez:

„Kedves testvéreim!

A következő hónapok a szent kapu megnyitásához vezetnek bennünket, ezzel kezdjük majd a szentévet. Kérlek benneteket, fokozzátok imádságotokat, hogy felkészüljünk e kegyelmi esemény helyes megélésére, és megtapasztaljuk benne az Istenben való remény erejét. Ezért

ma elkezdjük az imádság évét, melyet annak szentelünk, hogy újra felfedezzük, milyen nagy értéke van az imádságnak, és hogy feltétlen szükségünk van rá mind személyes életünkben, mind az Egyház és a világ életében.

Segítségünkre lesznek azok a segédanyagok is, amelyeket az evangelizációért felelős dikasztérium bocsát majd rendelkezésünkre.”

Az imádság éve folyamán a Magyar Kurír és az Új Ember tematikus anyagaival igyekszik segíteni az Olvasókat a szentévre való készületben.

Harmincezren vettek részt az újévi szentmisén Katar első katolikus templomában

Dohában, Katar fővárosában 2024 első napján szentmisét mutattak be a Rózsafüzér Királynője-templomban, az ország első katolikus templomában.

Észak-Arábia apostoli helynöke, Aldo Berardi OSST püspök úgy fogalmazott: „A 2024. január 1-jén bemutatott szentmise legyen a remény és az egység jele a katolikus közösség számára, egyesítse a különböző etnikai csoportokhoz, nemzetiségekhez és nyelvekhez, illetve a különféle katolikus rítusokhoz tartozó híveket.”

Az Aldo Berardi püspök vezetésével a dohai Rózsafüzér Királynője-templomban zajló liturgián mintegy harmincezren vettek részt. Az apostoli helynök mellett koncelebrált Xavier D’Souza OFMCap plébános, illetve a Katarban szolgáló papok és szerzetesek nagy számban.

Az országban szolgáló nagykövetek, különösen is a francia nagykövet kérésére épült föl Katar első katolikus temploma, melynek alapkövét 2006-ban rakták le a Hamad bin Khalifa Al Thani emír adományozta telken; 2008. március 15-én szentelte fel Ivan Dias bíboros, a Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa.

„Ez egy hatalmas templom, közel az új repülőtérhez – magyarázta Aldo Berardi –, egy olyan »vallási komplexumban«, amelyben protestáns, indiai, kopt és ortodox templomok is találhatók. A katolikus templom a legnagyobb közülük, és amellett szeretnénk egy újabb templomot is építeni az ország egy másik régiójában. Péntekenként hihetetlenül sokan jönnek szentmisére. A templom környéke is kiépült, ezenkívül indiai és filippínó iskolákat is létesítettek” – mutatta be az apostoli helynök.

A január 1-jei szentmisén a Rózsafüzér Királynője-templom 2023 novemberében kinevezett plébánosa, Xavier D’Souza köszönetet mondott a főpásztornak, illetve Katar vezetőinek és az ország népének a jóindulatukért, az illetékes hatóságoknak a speciális engedélyekért, amelyekkel lehetővé teszik szolgálatukat.

„Országonként változó a helyzet az Észak-Arábiai Vikariátusban, amely Bahreint, Katart, Kuvaitot és Szaúd-Arábiát foglalja magában. Különbözőek a törvények, a kultúrák, a törzsek, és a többé-kevésbé mélyen gyökerező muszlim hagyományok” – összegezte Aldo Berardi püspök, apostoli helynök.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás és fotó: Fides.org

Magyar Kurír

„Megjelent Istennek minden emberre üdvöt árasztó kegyelme”

Miskolcon, a Szinva vizét szentelte meg Atanáz püspök január 6-án.

Szinva terasz

Vízkereszt ünnepén a Búza téri Székesegyházban végzett Szent Liturgia után Orosz Atanáz püspök a Szinva patak vizét szentelte meg Miskolc belvárosában. Megmagyarázta, hogy a „vízkereszt” magyar elnevezése éppen ennek a sajátos keleti szertartásnak a záró eleme alapján érthető meg; a vízszentelésen a keresztet alámerítik a vízbe.

Atanáz püspök

A Szinva patak szinte teljes egészében átszeli Miskolc városát, forrásai az ivóvízellátást is táplálják a környéken. A legújabb kori magyar történelem legtöbb halálos áldozatot követelő árvize is e patakhoz fűződik. 1878-ban augusztus 31-re virradóra villámárvíz tarolta le a várost, hatalmas anyagi károkat okozva az épületekben, az élelmiszerraktárakban és mintegy háromszáz ember halálát okozta.

„Kérjük Istenünket, hogy mindig tartsa féken azokat a folyóinkat, amelyek ellátnak bennünket és ne lépjenek ki a medrükből, még akkor sem, ha az ég összeér a földdel, ha a fenti vizek és lenti vizek találkoznának.” Ünnepi beszédében Atanáz püspök az utóbbi képpel a bibliai teremtéselbeszélés mozzanataira utalt, mikor Isten szétválasztotta a vizeket; Isten különválasztotta az égboltozat alatti és feletti vizeket, majd pedig itt a földön választotta szét, így a víz között megjelent a szárazföld, „Isten pedig látta, hogy jó, amit alkotott” (Ter 1,6-10).

Atanáz püspök

Majd így folytatta a főpásztor: „A teremtő Isten akaratának érvényesülésével működünk együtt akár a teremtésvédelem programjában, akár a hagyományos keresztény erkölcs megtartásában; igyekszünk őrizni, védeni a természetet, a teremtett világot, amely körülvesz bennünket. De ilyenkor Jézus megkeresztelkedésének napján meglátjuk benne a szentet is, hiszen Jézus Krisztus keresztelése folytán megszentelődtek a vizek. Ez a mai vízszentelés föleleveníti azt a bizonyosságot, hogy a Teremtő és Megváltó Isten műve most is szentté teheti környezetünket, bizonyos rétegeit.”

„Ünnepnapokon a liturgiában ezért a városért is imádkozunk, és azokért is, akik védelemre szorulnak. Imádkozunk, hogy Isten őrizze meg ezt a várost az éhínségtől, járványtól és a vízáradástól. Most amikor megszenteljük a vizet, fölelevenítjük azt a kívánságunkat, azt az imádságos óhajunkat, hogy oltalmazza az Úr azt a lakókörnyezetünket, melyben a víznek alapvető szerepe van.”

hívek a Szinva teraszon

„Megjelent Istennek minden emberre üdvöt árasztó kegyelme” (Tit 2,11), ezt ünnepli az egyház a mai napon, amit Istenjelenés, vagy Úrjelenés ünnepének is mondunk. Megjelent végtelen emberszeretetével, és reményt adott mindazoknak, akiket létrehozott, akiket éltet.

Reményt adott, hogy kegyelméből megigazulva reménybeli örökösei legyünk az örök életnek (Tit 3,7), amit Szent Pál is megfogalmazott mai apostoli üzenetében. Ezt a reménységet szeretnénk továbbítani a mai napon is imádságunkkal mindazok felé, akihez eljut a Szinva vize, ennek a városnak a megszentelt vize. Hogyha a mai napon mi magunk is megszentelődünk, fontos hogy ez az esztendő jobban teljen az előzőnél, hogy többet tegyünk embertársainkért.

a Sziva teraszon

Kérjük Istenünket, hogy akik itt a Szinva mellett netalán szűkölködnének vagy gondoskodásra szorulnának, megkapják minden időben azt a gondoskodást és szeretetet, amely Jézus tanítványaitól elvárható és ebben mi magunk is részt vegyünk, a magunk tehetsége és lehetőségei szerint.” – fogalmazott a főpásztor.

a hívek megszentelése

A szertartás utolsó mozzanataként Atanáz püspök a frissen megszentelt vízzel a Szinva teraszon koncelebráló paptestvéreit és az összesereglett híveket is megáldotta.

Veres András: „Mindig az embert áldjuk meg és nem a bűnt”

December 18-án Fiducia supplicans kezdettel dekrétumot adott ki a Hittani Dikasztérium. A dokumentum az egész világegyházban élénk visszhangot váltott ki, mivel a rendezetlen életállapotú katolikusok megáldásának lehetőségeiről nyilatkozott. Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozott a kérdésben.

– Ha egy egynemű pár most áldást kérne öntől, mit mondana nekik?

– Természetesen szeretettel fogadnám őket. Elbeszélgetnék velük és ha áldást kérnének, külön-külön megáldanám őket, de együtt nem. Ha valaki nem előítéletesen olvassa a dikasztérium megnyilatkozását, láthatja, hogy a lelkipásztori bölcsesség és okosság megköveteli azt, hogy az adott kultúrkörben vagy az adott területen a lelkipásztorok vagy a püspöki konferenciák tegyék meg a maguk lépéseit annak érdekében, nehogy egy áldás és áldás közötti különbségtétel a megbotránkozás tárgyává váljon.

– De akkor kiket lehet valójában megáldani? Miről szól ez a bizonyos nyilatkozat?

– Mindenkit és mindent meg lehet, meg szabad áldani, ami a teremtő Isten dicsőségére utal, vagy enged következtetni. Ebben gyakorlatilag benne foglaltatnak a teremtett világ dolgai.

Tehát minden ember megáldható, nem teszünk különbséget, hogy valaki bűnös vagy bűnösebb, mint a másik.

Sokszor előfordul, hogy egy-egy zarándoklat alkalmával hirtelen megjelenik valaki előttem és áldást kér. Természetesen megteszem minden vizsgálat nélkül, hiszen ő Istenre utalva érzi magát, Istentől vár mennyei segítséget, és ezt én mint pap, igyekszem közvetíteni feléje.

– De akkor az embert áldják meg és nem a bűnt.

– Így van,

mindig az embert áldjuk meg és nem a bűnt.

Amikor erről tanítok, mindig igyekszem, idézni Szent Ágostont, aki szerintem a legklasszikusabb módon fogalmazta meg, hogy szeresd a bűnöst, de utáld a bűnét. Ettől válik a dolog értelmezhetővé, és azt gondolom, hogy ez mindenki számára elfogadható.