Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia
Kezdőlap
Gallagher érsek Angelo Rotta emléktáblájánál Budapesten: Őrizzük a békét, amelyet Urunk ránk bízott!
15Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkára és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 28-án, pénteken délben koszorút helyezett el a hatvan évvel ezelőtt elhunyt Angelo Rotta apostoli nuncius emléktáblájánál, a budavári Dísz téren.
A jubileumi megemlékezésen részt vett Michael W. Banach érsek, Magyarország apostoli nunciusa; Erdő Péter bíboros, prímás; Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, valamint nagykövetek, a diplomáciai testületek tagjai és a várkerület képviselői is.
Paul Richard Gallagher érsek március 30-ig tartó, négynapos magyarországi látogatása keretében vett részt a Magyarországról nyolcvan évvel ezelőtt kiutasított és hatvan évvel ezelőtt elhunyt Angelo Rotta tiszteletére szervezett megemlékezésen.
A magyar kormány és a Magyar Katolikus Püspöki Kar által 1992-ben állíttatott tábla a Dísz téri épületben, az egykori nunciatúrán dolgozó embermentő Angelo Rotta (1872–1965) címzetes érsek, apostoli nuncius emlékét őrzi, aki példaadó és önfeláldozó szolgálatot végezve „1930-tól 1945-ös kényszerű távozásáig képviselte a Szentszéket Magyarországon, híven szolgálta Egyházát a nehéz háborús években, tevékenyen segítette a hazánkba menekült külföldieket és az üldözötteket”.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes megemlékező beszédében Angelo Rotta áldozatos szerepvállalását méltatta, kiemelve a hazánkban töltött tizenöt év alatt talán kicsit magyarrá is vált „professzionális diplomata és lánglelkű pap” pályafutásának, szolgálatának néhány fontos elemét.
Rámutatott: pápai követként egyre mélyebben érezte át a magyar nemzet sorstragédiáit, a magyar valóságot.
Örökre beírta nevét a magyar történelembe azzal, amit a zsidómentés tekintetében véghez vitt.
Kétezerötszáz menlevelet adhatott volna ki üldözött zsidó honfitársainknak, de ő közel tizenötezer ilyen levéllel mentette őket. Többször előfordult, hogy jogtanácsosával megállította a halálmeneteket, és onnan mentett ki embereket. Templomokat és más egyházi épületeket alakított át menedékhellyé; tiltakozott zsidó honfitársaink jogfosztása, majd deportálása ellen – emlékezetetett a miniszterelnök-helyettes. – Intellektuálisan és teológiailag is nagyon fontos az a dokumentum és az az érvrendszer, amivel Sztójay Döme akkori külügyminiszternél tiltakozott a zsidók jogfosztásával szemben, a természetjogra hivatkozva.
Bahdzsat Elija Karakacs (Bahjat Elia Karakach), az aleppói latin rítusú keresztények plébánosa és Hanna Dzsalluf (Jallouf) OFM püspök, aleppói apostoli helynök számolt be a Szíriában kialakult helyzetről, miután néhány hónapnyi béke után hetek óta ismét erőszakos cselekmények zajlanak ott. A Vatican News oldalán március 19-én megjelent cikk fordítását közöljük.
Szíriában az elmúlt heteket gyilkosságok, emberrablások, lopások, zaklatások és szándékos emberölések jellemezték. A Bassár el-Aszad-rezsim tavaly december elején megbukott, ám három hónappal később ismét zavargások törtek ki.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (The Syrian Observatory for Human Rights) szerint az Aszad megbuktatása óta eltelt száz napban mintegy 4700 civilt öltek meg. Hónapokig tartó béke után a konfliktus újra fellángolt, miután a bukott államfő támogatói rajtaütöttek az új kormány biztonsági erőin. Azzal vádolják a szunnita iszlamista vezetésű kormány fegyvereseit, hogy célzott támadásokat hajtottak végre.
Az Aleppóban élő latin rítusú katolikusok plébánosa, Bahdzsat Elija Karakacs és Hanna Dzsalluf (Jallouf) OFM püspök, aleppói apostoli helynök a Christian Media Centernek nyilatkozva ismertette a keresztények helyzetét és szerepüket a szíriai béke elérésében.
Az aleppói plébános bizonytalannak nevezte az aleppói és az egész szíriai helyzetet. „A rezsim bukása nem jelenti automatikusan a normális élethez való visszatérést” – magyarázta, rendkívül nehéznek nevezve a jelenlegi helyzetet. Az emberek félelemben élnek, és bizonytalanok a jövőt illetően, mert „az a kevés bizonyosság, ami létezett, mostanra megszűnt” – fogalmazott Bahdzsat atya.
Ezek a mostani erőszakos cselekmények a legsúlyosabbak, mióta tavaly decemberben megdöntötték al-Aszad hatalmát, véget vetve a 13 évig tartó véres polgárháborúnak. Az aleppói apostoli helynök, Hanna Dzsalluf püspök hangsúlyozta, hogy ezek az összecsapások a különböző csoportok között „szégyenletesek”. Kijelentette, hogy azok, akik „a múltba való visszatérésre vágynak, elfelejtik, hogy a történelem soha nem halad visszafelé, csak előre”.
A keresztények kisebbségben vannak az országban, a polgárháború után a szíriai lakosság alig két százalékát teszik ki. De mind a püspök, mind a plébános szerint jelenlétük fontos a megbékélés folyamatában.
Egy halálraítélt püspök története, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kevésbé ismert fejezete
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc történetének egyházi vonatkozásai kevésbé ismertek, vitatottak, feldolgozásra várnak. Az alábbiakban Lakatos Attila régész-történész, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye egyházművészeti gyűjteményének vezetője mutatja be a történelmi események egyik kevéssé ismert és méltatlanul elfeledett püspök szereplőjét.
„Vad ellenség készül megrohanni bennünket, ’s hozni az ember számára, kit szabaddá teremtettél, rablánczokat, ’s hozni újra szolgaságot a’ réginél százszorta elviselhetlenebb, ...Isten, szabadság erős istene, legyen áldásod szabadságért villogó fegyvereink felett!” (Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök könyörgése, 1849. május 18.)
A Magyar Katolikus Egyház, különösen pedig a magyar püspöki kar és a felsőbb papság, ellentmondásokkal teli szerepvállalása az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vészterhes másfél esztendejében közel másfél évszázados, szűnni nem akaró történetírói viták sorát szülte. Ezek ritkán voltak mentesek aktuális politikai és világnézeti elfogultságoktól és talán csak az utóbbi években kezdtek a tárgyilagosság irányába elmozdulni. A magyar egyház vezetését, amely sajátos történelmi körülményeinél fogva talán a leginkább összefonódott a régi rend és a Habsburg-ház hatalmi érdekeivel, készületlenül érte Magyarország politikai és társadalmi berendezkedésének gyökeres, forradalmi átalakulása. Szellemi energiáinak legnagyobb részét felemésztette új identitásának és túlélési stratégiájának kimunkálása, amely politikai megnyilvánulások teljes palettáját szülte a legnagyobb szélsőségek között: a vak, hazaárulással határos hatalmi lojalitástól az Egyház legközvetlenebb érdekeit is feláldozni kész, forradalmi hevületig. Ugyanakkor
hiba és súlyos tévedés lenne figyelmen kívül hagyni, hogy a magyar társadalom sok más rétege és saját alsópapsága mellett a magyar főpapi kar is meghozta a maga áldozatát a nemzet kudarcra ítélt, 1848–49-es szabadságharcában.
A nagyváradi római katolikus püspöki rezidencia és székesegyház az 1850-es években. Színezett acélmetszet Ludvig Rohbock rajza nyomán
Mint sok egyéb téren, itt is kivételes szerepet osztott a Gondviselés Szent László király nagyváradi egyházmegyéjének, ahol többek között ezek emlékét is őrzi a nagyközönség számára 2021 óta látogatható barokk püspöki palota.
Két versenyen, közel kétszáz gyermek vetélkedett, a jók közötti legjobb helyezésért
Az országos hit- és erkölcstanversenyt és a liturgikusének-verseny egyházmegyei fordulóját március 8-án rendezték meg a Metropóliában.
A miskolci versenyhez a helyszínt idén a Fáy András Görögkatolikus Technikum és Szakgimnázium biztosította.
Béres Gábor atya és csapata az énekversenyre érkezőket már egészen korán fogadta szombat reggel, majd a szokásos módon, Atanáz püspök vezette a közös imádságot a verseny kezdetén. Majd korcsoportonként külön helyszíneken csendültek fel a liturgikus énekek, hangzottak el az apostoli szakaszok. A legnagyobbak az iskola kápolnájában énekelhettek, nem csak verseny volt ez, hanem egy imádságban eltöltött délelőtt is.
Az előadásokat Ambrus Annamária, Bak László, Juhászné Drabik Tünde, Telenkó János, Tokár-Orosz Edina és dr. Szűcs Tivadar bírálták el, akiknek idén sem volt könnyű dolguk a döntőjébe jutók kiválasztásában. A verseny értékelésében szinte minden versenyzőt arra biztattak, hogy saját templomaik szertartásain is bátran kapcsolódjanak be közös éneklésbe.
Már meghallgatható a Görögkatolikus Múzeum igazgatójával, Szabó Irén néprajzkutatóval készített interjú podcast változata, amely a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének honlapján, a jelujsag.hu weboldalon is megjelent.
Szabó Irén igazi keresztény értelmiségi életutat jár be. Görögkatolikus papfeleség, a 2007-es Szent Erzsébet jubileumi év egyik főszervezője, görögkatolikus múzeumalapító. A Jelen Idő legújabb adásában Szabó Irén néprajzkutatóval Szerdahelyi Csongor beszélgetett a keleti kereszténység hazai fellegvárában, Nyíregyházán, az általa alapított és vezetett múzeumban, amely az ország legfiatalabb gyűjteményei közé tartozik, mégis csodálatos ritkaságokat, értékeket kínál az igényes látogató számára.
A beszélgetés az alábbi linkre kattintva meghallgatható.
Forrás és fotó: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
Magyar Kurír