Miskolc-Diósgyőri Görögkatolikus Parókia

Kezdőlap

Közülük kerül ki az új pápa – A bíborosi kollégium számokban

Hírek
 1

133 férfi – egy történelmi pillanat. Az ő kezükben van most a toll, amellyel a Katolikus Egyház történetének új fejezetét írják a Sixtus-kápolnában május 7-től. De mi mindent érdemes tudni a bíborosok testületéről? A hivatalos statisztikákat adjuk közre.

A konklávé május 7-én kezdődik, Ferenc pápa utódát 133 bíboros fogja megválasztani a Sixtus-kápolnában. A választásra jogosultak, tehát a nyolcvan év alatti bíborosok pontos létszáma 135 fő, azonban egészségi állapotára hivatkozva távolmaradását jelezte Antonio Canizares Llovera nyugalmazott valenciai érsek. Kérdéses Giovanni Angelo Becciu, a Szentek Ügyeinek Kongregációja volt prefektusának részvétele.

A bíborosi kollégium teljes létszáma 252 fő. Azonban 117 tagja már betöltötte 80. életévét: a legidősebb Angelo Acerbi, aki Magyarország első apostoli nunciusa volt a rendszerváltás után – századik életévét tölti be idén szeptemberben. A legfiatalabb a 45 éves Mikola Petrovics Bicsok, aki a mai Ukrajna területén született, de Ausztráliában szolgál, az ott élő görögkatolikusok melbourne-i Szent Péter és Pál eparchiájának püspöke. A konklávén részt vevők közül Carlos Osoro Sierra nyugalmazott madridi érsek a legidősebb, aki május 16-án lesz 80 éves. Érdekesség, hogy a konklávé szinte valamennyi résztvevőjét már a II. Vatikáni Zsinat után szentelték pappá.

A Sixtus-kápolnában kinevezésük időpontjának sorrendje szerint foglalnak helyet a választók. Legkorábban, 1994-ben Vinko Puljić volt szarajevói érseket kreálta bíborossá Szent II. János Pál. A lengyel pápa utolsó konzisztóriumáról, 2003-ból további négy bíborossal találkozhatunk. Huszonegy bíborost XVI. Benedek pápa nevezett ki, a további 107 főt pedig Ferenc pápa, utoljára a 2024. december 7-i konzisztóriumon.

Érdemes szót ejtenünk a három rendről is: megkülönböztetünk püspök, pap, és diakónus bíborosokat. E címeknek a kora középkorban volt jelentőségük, amikor a bíborosi testület tagjai szinte kizárólag a Róma környéki papság soraiból kerültek ki. A soron következő konklávé résztvevői közül öten a püspöki, 109-en a papi, 19-en a diakónusi rend tagjai.

Az új pápa megválasztásának örömhírét a protodiakónus bíboros hirdeti ki. Ő az, akit a pápa a legrégebben nevezett ki a diakónusi rend tagjai közül. Ezt a címet jelenleg Dominique Mamberti, az Apostoli Szignatúra prefektusa viseli, így a fehér füst felszállását követően majd ő lép a Szent Péter-bazilika erkélyére, hogy bejelentse az új pápa személyét.

A konklávé egyik legkülönlegesebb résztvevője Timothy Radcliffe angol teológus, aki engedélyt kapott Ferenc pápától, hogy bíborosi címét az ilyenkor kötelező püspökké szentelés elhagyásával viselhesse.

A bíborosok soraiban 17 szerzetesrend képviselteti magát. Legnagyobb létszámban, öt fővel szalézi szerzetesekkel találkozhatunk. Ezt követi a ferences és a jezsuita rend négy-négy fővel. Három bíboros a minorita rend tagja, továbbá két-két fő a lazarista, a redemptorista, a verbita és a domonkos rendből érkezik. Egy-egy tagja van a kapucinus, a kármelita, az ágostonos, a ciszterci rendnek, valamint a kevésbé ismert Szentlélek Kongregációnak, a Szent Szív Misszionáriusainak, a Missionari Consolata és a scalabriniánus rendnek, továbbá az amerikai alapítású X. Piusz Világi Intézetnek, amely nem tévesztendő össze a Szent X. Piusz Papi Testvérülettel.

Aki képernyőn követi a szertartásokat, annak könnyen szemet szúrhat egyes bíborosok „furcsa öltözéke”. Ennek oka, hogy mivel Egyházunk színes, számos rítus képviselője is megjelenik a bíborosi kollégiumban. A választók közül Mikola Bicsok a bizánci, George Jacob Koovakad, a Vallásközi Párbeszéd Dikasztériumának prefektusa a szír-malabár, Louis Raphaël Sako bagdadi pátriárka a káld, Berhaneyesus Demerew Souraphiel addisz-abebai érsek az etióp, Baselios Cleemis Thottunkal trivandrumi (Tiruvanántapuram) nagyérsek a szír-malankár rítushoz tartozik.

A legtöbb bíboros európai, összesen 53 fő (közülük ketten távol maradnak), Ázsiát 23, Közép- és Dél-Amerikát 21, Afrikát 18, Észak-Amerikát 16, Óceániát pedig négy fő képviseli. Mivel Ferenc pápa számára mindig is fontosak voltak a perifériák, olyan országokból is érkeznek választók, melyeknek eddig még nem vett részt képviselője konklávén: például Haitiról, Tongáról vagy Mongóliából.

Fotó: Vatican Media

Benke Zsuzsanna/Magyar Kurír

Útmutatónk és útitársunk volt – a Szentatya életét összefoglaló okirat (rogito) fordítása

Hírek

Április 25-én, péntek este, amikor zártkörű szertartás keretében lezárták Ferenc pápa koporsóját a Szent Péter-bazilikában, Diego Ravelli érsek, pápai szertartásmester felolvasta azt a latin nyelvű okiratot, amely összefoglalja a Szentatya péteri szolgálatát. Az érseken kívül többen is aláírták, így például Farrell és Parolin bíborosok.

A dokumentumot fémhengerbe tették, azt pedig szalaggal átkötötték, a pápai szertartások hivatalának pecsétjével lepecsételték, és a koporsóba helyezték.

Az alábbiakban az említett okirat teljes fordítását közreadjuk.

 

Okirat Őszentségének, Ferenc pápának a földi életből való jámbor elköltözésére

Szent emlékezetű Ferenc elhalálozása, koporsóba tétele és eltemetése

 

Ferenc, az Egyház szeretett pásztora, aki velünk együtt a remény zarándoka volt, aki útmutatónk és útitársunk volt a nagy cél, a Menny felé, ahová meghívást kaptunk, a 2025-ös szentév április 21-én, reggel 7.35-kor, miközben a húsvét fénye világította meg húsvét nyolcadának második napját, húsvéthétfőt, ebből a világból az Atyához távozott. Az egész keresztény közösség dicsőítette Istent – különösen is a szegények – az evangélium és Krisztus misztikus Jegyese érdekében bátran és hűséggel végzett szolgálatért.

Ferenc a 266. pápa volt. Emléke megmarad az Egyház és az egész emberiség szívében.

A 2013. március 13-án pápává választott Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben, piemonti emigránsok gyermekeként: édesapja, Mario könyvelő volt, a vasútnál dolgozott, édesanyja, Regina Sivori pedig a háztartást vezette és öt gyermekük neveléséről gondoskodott.

Miután vegyésztechnikusi oklevelet szerzett, a papi pályát választotta. Először az egyházmegyei szemináriumba lépett be, 1958. március 11-én pedig a Jézus Társasága noviciátusába. Humán tudományokat tanult Chilében, majd 1963-ban visszatért Argentínába, és a San Miguel-i Szent József Főiskolán filozófia szakon szerzett diplomát. Irodalom- és pszichológiatanár volt a Santa Fé-i Immaculata Iskolában és a Buenos Aires-i Colegio del Salvador nevű iskolában.

1969. december 13-án szentelte pappá Ramón José Castellano érsek, majd 1973. április 22-én örökfogadalmat tett a jezsuitáknál.

Miután novíciusmesterként szolgált a San Miguel-i Villa Barilariban, a teológiai kar professzora, a Jézus Társasága tartományi konzultora és a főiskola rektora volt, 1973. július 31-én pedig az argentin jezsuiták tartományfőnökévé nevezték ki.

1986 után néhány évet Németországban töltött, hogy befejezze doktori disszertációját, azt követően visszatért Argentínába, Antonio Quarracino bíboros pedig közeli munkatársának választotta. II. János Pál 1992. május 20-án aucai címzetes püspökké és Buenos Aires segédpüspökévé nevezte ki. Püspöki jelmondatául a Miserando atque eligendo-tválasztotta, címerébe pedig Jézus Társaságának jelképét, az IHS Jézus-monogramottette. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érsekévé nevezték ki, Quarracino bíboros halála után pedig 1998. február 28-án ő lett az utóda érsekként, Argentína prímásaként, az országban élő keleti rítusú hívők ordináriusaként és Katolikus Egyetem nagykancellárjaként. II. János Pál a 2001. február 21-i konzisztóriumon bíborossá nevezte ki, római címtemploma a Bellarmin Szent Róbert-templom lett. A rákövetkező év októberében a Püspöki Szinódus tizedik rendes közgyűlésén főrelátor-helyettes volt.

Egyszerű és nagyon szeretett pásztor volt főegyházmegyéjében, melyet keresztül-kasul beutazott, metróval és autóbusszal is. Egy lakásban élt, maga készítette a vacsoráját, mert a többi emberhez hasonlónak érezte magát.

XVI. Benedek lemondása után a konklávéra összegyűlt bíborosok 2013. március 13-án pápává választották, ő pedig a Ferenc nevet vette fel, mert az assisi szent példáját követve elsősorban a világ legszegényebbjeivel akart törődni. Az áldások erkélyéről a következő szavakkal mutatkozott be: „Fivéreim és nővéreim, jó estét kívánok! Most pedig elkezdjük ezt az utat: a püspök és nép közös útját, a római egyházét, mely a szeretetben vezető szerepet tölt be az összes egyház között, a testvériség, a szeretet, az egymás iránti bizalom útját.” És miután lehajtotta a fejét, így szólt: „Kérlek benneteket, imádkozzatok az Úrhoz, hogy áldjon meg engem: ez a nép imája, a nép áldást kér püspökére.” Március 19-én, Szent József ünnepén kezdte meg hivatalosan péteri szolgálatát.

Ferenc pápa hazaköltözött az Atyai házba

Hírek
 3

Ferenc pápa 2025. április 21-én, 7 óra 35 perckor a Vatikánban visszaadta lelkét a teremtő Istennek. Temetéséről a Vatikán később tesz hivatalos bejelentést.

Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Szülei az olaszországi Piemont tartományból vándoroltak ki Argentína fővárosába. Egy vegyipari technikumban szerzett érettségit követően 1958-ban lépett be a szemináriumba és ekkor kezdte meg noviciátusát a jezsuitáknál.

1969-ben szentelték pappá, majd 1973-tól az argentin jezsuita provincia elöljárójává választották.

1992-ben szentelték püspökké. 1998. február 28-án Szent II. János Pál pápa Buenos Aires érsekévé és Argentína prímásává nevezte ki. A 2001. február 21-én tartott konzisztóriumon a lengyel pápa bíborossá kreálta.

2005-től pápává választásáig az Argentin Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

2013. március 13-án, XVI. Benedek pápa lemondását követően, a bíborosok testületének döntése értelmében a Katolikus Egyház 266. pápája lett. Szent Péter utódaként a Ferenc nevet választotta.

Ferenc pápa trónra kerülésének első pillanatától kezdve értésünkre adta, mik lesznek pontifikátusának kulcsszavai: béke, közelség, szegénység, peremterületek.

Elődei hagyományát folytatva nem maradt a Vatikán falain belül, szívesen utazott. Első útja Lampedusa szigetére vezetett, de ott volt a Rio de Janieró-i ifjúsági világnapon is.

XVI. Benedek emeritus pápával a megválasztása után többször találkozott. Gyakran töltöttek időt együtt, és ezt a szokásukat egészen a leköszönt pápa haláláig megtartották.

A következő évben Ferenc pápa a megbékélés és a párbeszéd üzenetével a Szentföldre és Törökországba utazott. Ebben az évben beszédet intézett az európai vezetőkhöz, felhívta a figyelmüket arra, hogy a haszon helyett az emberi méltóságot tekintsék magasabb rendű értéknek.

Tíz évvel ezelőtt, 2015-ben írta meg a Laudato si' enciklikát, amelyben felhívta minden jószándékú ember figyelmét a „közös otthon” gondozására és a legkiszolgáltatottabbak védelmére, akik számára biztosítani kell „otthont, munkát, földet”. Ferenc pápa 2015 szeptemberében Kubába majd New Yorkba látogatott, ahol a Ground Zero emlékműnél imádkozott és az ENSZ New Yorki-i székházában is beszédet mondott.

2016-ban meghirdette az irgalmasság rendkívüli szentévét.

A Szentatya kezdeményezésére 2017-ben először rendezték meg a szegények világnapját. Ferenc pápa számára a szegények jelentették az „útlevelet a Paradicsomba”. Ebben az évben elutazott Egyiptomba, és eljutott a távoli Mianmarba, hogy osztozzon a rohingya nép fájdalmában.

2018-ban szinódust tartottak a fiatalokról, a fiatalokkal közösen. Ugyanebben az évben történelmi megállapodás született a Vatikán és Kína között a püspökök kinevezésével kapcsolatban.

2019-ben Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb főimám történelmi nyilatkozatot írt alá Abu-Dzabiban, amelyben elítélték a terrorizmust és az erőszakot. Ugyanebben az évben történt, hogy Ferenc pápa a pán-amazóniai régió megmentésének szentelt püspöki szinódust rendelt el. A Szentatya további intézkedéseivel megszilárdította az Egyház tisztulási és megújulási folyamatát a bántalmazott kiskorúak védelme érdekében.

2020-ban kitört a koronavírus-járvány, amikor a Szentatya imában, szavakban és gesztusokban folyamatosan éreztette a világhoz való közelségét.

A következő évben Ferenc pápa a béke zarándokaként látogatást tett a Földközi-tenger medencéjében, ahol meglátása szerint az emberiséget a „civilizáció hajótörése” fenyegeti.

2022. februárjától Ferenc pápa a békére vonatkozó felhívásai folyamatosak voltak az orosz–ukrán háborúval összefüggésben, csak úgy, mint az igazság, a megbékélés és a párbeszéd érdekében tett lépései a kanadai, kazahsztáni, bahreini, majd afrikai útjaival.

2023-ban a magyarországi apostoli látogatását követően történelmi utazást tett Belső-Ázsiában, Mongóliában.

2024-ben tette meg leghosszabb apostoli útját. A tizenkét nap alatt Indonéziába, Pápua Új-Guineába, Kelet-Timorba és Szingapúrba látogatott el.

Az év karácsonyán pedig megnyitotta a 2025. évi rendes szentévet.

A Szentatya az elmúlt években betegségekkel küzdött, amelyeket méltósággal viselt. 

Ferenc pápa kapcsolata a magyarokkal

Jorge Mario Bergoglio ifjú kora óta ismerte és szerette a magyarokat. Fiatal papként rendszeresen járt szentmisét bemutatni és gyóntatni olyan magyar szerzetesnővérekhez, akik Magyarországról menekültek Argentínába.

Argentin jezsuita elöljáróként közvetlen kapcsolatban volt az akkor Argentínában élő magyar jezsuita szerzetesekkel.

Pápává választását követően először a romániai apostoli látogatása alkalmával találkozott a magyarsággal. A csíksomlyói nyeregben bemutatott szentmiséjét ő maga évekkel később is „magyar miseként” emlegette. Ezzel ő lett az első pápa, aki ellátogatott a magyarság egyik legfontosabb nemzeti zarándokhelyére.

Magyarországon először 2021. szeptember 12-én járt, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be Budapesten. Pontifikátusa alatt ez volt az egyetlen Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyen személyesen részt vett. Már ekkor ígéretet tett, hogy amikor lehetősége lesz rá, visszatér hazánkba egy hivatalos apostoli látogatás keretében.

Erre másfél évvel később, 2023. április 28–30. között került sor. Ferenc pápa az ekkorra már megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni, hogy ellátogasson az ország különböző pontjaira, így a háromnapos hivatalos magyarországi látogatására szervezett találkozásokra budapesti helyszíneken került sor. Örök emlékként őrzik a magyar hívők a Kossuth téren bemutatott szentmisét, vagy a több, mint tízezer gimnazistával és egyetemistával való találkozást a Papp László Sportarénában.

Ezen utazások jelentőségét jól mutatja, hogy Ferenc pápa 12 éves pontifikátusa alatt egy országba, egy nemzethez a legritkább esetben látogatott el több alkalommal.

Az apostoli látogatás első évfordulóján, tavaly tavasszal egy háromnapos nemzeti zarándoklat keretében köszöntük meg Ferenc pápa magyarországi útját. A Szentatya ekkor ismét megkülönböztetett figyelemmel volt honfitársaink irányában, hiszen külön kihallgatáson fogadta az összes magyar zarándokot a Vatikánban.

Kívánjuk, hogy legyen örömteli érkezése a Mennyei Atyánál!

Forrás: MKPK Titkárság; Vatikáni Sajtószolgált

Fotó: Wágner Csapó József, Turjányi Tuzson

Magyar Kurír

Kocsis Imre: Krisztus hét szava a kereszten

Hírek
 2

Az alábbiakban Kocsis Imre, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara Újszövetségi Szentírástudományi Tanszékének vezetője ünnepi írását olvashatják.

Ha az evangéliumi szenvedéseket figyelmesen olvassuk, biztosan feltűnik a szenvedő Krisztus szűkszavúsága az események során. A visszafogottságra az evangélisták többször külön is felhívják a figyelmet. Jézus hallgat, amikor a főtanács előtti és a Pilátus előtti kihallgatás során hamis vádakkal illetik (Mk 14,60; 15,5), s az őt ért bántalmazásokat és gúnyolódásokat is szó nélkül tűri (Mk 15,16–20.29–32). Esetenként persze megtöri a csendet, de csak röviden szól, és nem bocsátkozik hosszú fejtegetésbe. Ám éppen a megnyilatkozások tömörsége ösztönözhet minket arra, hogy kiemelt figyelmet szenteljünk ezeknek.

A keresztény hagyomány főleg Jézus kereszten elhangzó szavaira összpontosított, nyilván azért, mert bennük Krisztus végső tanúságtételét, illetve végrendeletét látta.

A különböző evangéliumokban található mondatokat, az elbeszélések adatainak figyelembevételével és némi intuíció alapján, sajátos sorrendbe helyezte. A keresztre feszítés után Jézus az elítélőiért és a kivégzőiért imádkozik: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!” (Lk 23,34). A közbenjárását kérő gonosztevőnek megígéri: „Bizony, mondom neked: még ma velem leszel a paradicsomban!” (Lk 23,43). A kereszt alatt álló anyjának kijelenti: „Asszony, íme, a te fiad!” (Jn 19,26). Majd a szeretett tanítványhoz fordul: „Íme, a te anyád!” (Jn 19,27). Déltájban hangosan felkiált: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mk 15,34; Mt 27,46). Később szintén a szenvedés súlyosságát hangsúlyozza: „Szomjazom!” (Jn 19,28). Földi életútját az alábbi felkiáltásokkal fejezi be: „Beteljesedett!” (Jn 19,30) – „Atyám! Kezedbe ajánlom lelkemet!” (Lk 23,46).

"Érettetek és sokakért"

Hírek

Nagycsütörtökön az eucharisztia és a papság alapítására is emlékezünk.

Atanáz püspök

Nagycsütörtöki szertartásainkon az elhangzó evangéliumok szinte óráról órára követik Jézus földi életének utolsó mozzanatait; a titkos vacsora emlékezetét, a lábmosást, az eucharisztia alapítását, Júdás árulását, Jézus elfogását, Péter tagadását, és így tovább Jézus szenvedéseit, egészen haláláig.

papság

A délelőtti szertartást – a nagy alkonyati istentiszteletet Nagy Szent Bazil Liturgiájával - Atanáz püspök idén elsősorban az Abaúj-Hegyaljai Esperesi Kerület papságával együtt végezte a székesegyházban. A liturgián mondott homíliában Jézusnak az utolsó vacsorán mondott szavairól elmélkedett, melyeknek liturgikus változata minden Szent Liturgián elhangzik:

„Sokszor átgondoltuk már, hogy „érettünk emberekért és a mi üdvösségünkért” szállt alá a második isteni személy, hogy sorsunkat jobbra fordítsa. És mai liturgiánkon is hallani fogjuk tőle, hogy „érettetek és sokakért” ontatik ki az ő vére.”

De Szent Máté evangéliuma csak a „sokakért” szóval fogalmaz így az utolsó vacsoráról szóló fejezetben (Mt 26): „ez az én vérem, az új szövetségé, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára”. Éppen ehhez fűzte a további gondolatokat a főpásztor:

„Meg lehetünk győződve arról, hogy ami az utolsó vacsorán és azután történt, illetve amit mi itt és most fölelevenítünk, mindaz az apostolokért és értünk, kései tanítványokért is van. Csak Szent Máté és Márk az evangéliumának koncepciója szerint a „sokakért” megfogalmazással azt juttatják kifejezésre, hogy Jézus mindazokért életét adta, akik hisznek benne ‒ és ők azért sokan vannak és még többen lesznek. Szent Máté evangéliumában (Márkkal egybevágóan) a „sokakért” egyszerű, pozitív állítás: Jézus életét adta mindazokért, akik hisznek bene, követik őt, és így Krisztus áldozata által a megváltásban részesülnek és üdvözülnek.”

evangéliumos könyv

"Szent Lukács, Szent Pál és liturgiánk formulája, az „érettetek” ehhez képest szűkítésnek tűnik: elsősorban a jelenlévőkre vonatkozik, s úgy tűnik, mintha a „sokakért” sokkal tágabb kört érinthetne. Ők akkor miért szűkítenek? Hiszen máshol épp Szent Lukács és Szent Pál hangsúlyozzák leginkább Isten egyetemes üdvözítő szándékát. Ők már Jézus áldozatának eredményességét tartják szem előtt. Az „értetek adatik” (megtöretik) és „értetek kiontatik” valójában azt jelenti; az én áldozatom árán ti részesültök a megváltásban, ti elnyeritek az üdvösséget”. Csodálatos kijelentés ez, amely azok fölött hangzik el, akik üdvözülnek. Az ő üdvösségük ára a kereszt. Isten Fia értük jött a földre, értük vállalta a földi élet minden fáradozását és a kereszthalál gyötrelmét.” - mondta a miskolci püspök, majd később így folytatta: 

„Szent Bazilról elnevezett Liturgiánk imája szerint „a szőlővessző gyümölcsének kelyhét kezébe véve” Jézus „azt elvegyítette, hálát adván, megáldván, megszentelvén szent tanítványainak adta mondván: „Igyatok ebből mindnyájan, ez az én vérem, az új szövetségé, amely érettetek és sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára”. Ezt hagyta ő reánk „üdvösséget szerző szenvedésének emlékére azon az éjszakán, amelyen a világ életéért átadta magát.”

lábmosás

„Bár az érettetek és sokakért összetett kifejezés így együtt egyik evangéliumi beszámolóban sem szerepel, de tudjuk, hogy négy egymást kiegészítő leírásból az egyházaknak ez az ősidők óta ismételt formulája hangzik el. Az pedig, hogy a bevezetőben „a világ életéért” formulát is elmondjuk, tanúsítja, hogy liturgiánk a négy evangélium közös szemléletét folytatja, kétszer is kiemelve az érettetek szót. Korunk teológiája hangsúlyozza a négy evangéliumban egyaránt meglévő „-ért” ragot, hiszen Jézus egész valóját ez a másokért élt és hozott áldozat jellemezte. Az ő létezésének nemcsak egyik dimenziója volt ez, hanem annak legbelsőbb valója: léte – másokért való lét."

Nagyhét a Szentföldi Ferences Kusztódiában

Hírek
 

Ferenc pápa virágvasárnapi meglepetése – A Szent Péter téren üdvözölte a híveket

Hírek

Ferenc pápa meglepetést okozott a Szent Péter téren április 13-án, a virágvasárnapi szentmise végén. A templom előtt kialakított térről üdvözölte a híveket, majd mintegy tíz percen át köztük maradt. A szentmisén Ferenc pápa homíliáját Leonardo Sandri bíboros olvasta fel.

„Szép virágvasárnapot és szép nagyhetet!” – hangzott el Ferenc pápa jókívánsága április 13-án a Szent Péter-bazilika előtt kialakított térről, a körmenettel egybekötött virágvasárnapi szentmise végén, amelyet Leonardo Sandri bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánhelyettese mutatott be, és amelyen több mint 40 ezer hívő vett részt.

Ezt követően mintegy tíz percen át a téren maradt, üdvözölve a híveket. Újabb meglepetés ez a lábadozó pápától, akit éljenző tömeg és napsütés fogadott.

*

Az alábbiakban a Szentatya által készített és Sandri bíboros által felolvasott teljes homília fordítását közreadjuk.

„Áldott az Úr nevében érkező király” (Lk 19,38). Így éljenzi a tömeg Jézust, amikor bevonul Jeruzsálembe. A Messiás áthalad a szent város kapuján, mely szélesre tárva várja azt, aki néhány nap múlva átkozottként és elítéltként, kereszttel a vállán fog kijönni.

Ma mi is követtük Jézust, először ünnepi körmenetben, majd egy fájdalmas úton, megkezdve a nagyhetet, mely felkészít bennünket az Úr kínszenvedésének, halálának és feltámadásának ünneplésére.

Miközben a tömegben a katonák arcát és az asszonyok könnyeit nézzük, figyelmünk egy idegenre irányul, akinek a neve hirtelen kerül be az evangéliumba: Cirenei Simon. Ezt a férfit a katonák megragadják, és „vállára adják a keresztet, hogy vigye Jézus után” (Lk 23,26). A szántóföldről tartott hazafelé, ott haladt el, s olyan eseménybe ütközött, amely magával ragadja, mint a vállára helyezett nehéz fa.

Miközben a Golgota felé tartunk, gondolkodjunk el egy kicsit Simon gesztusán, próbáljunk beletekinteni a szívébe, kövessük lépteit Jézus mellett!

Először is a gesztusa, mely annyira kétértelmű. Egyfelől ugyanis Cirenei Simont kényszerítik arra, hogy vigye a keresztet: nem meggyőződésből, hanem kényszerből segít Jézusnak. Másfelől azon kapja magát, hogy személyesen részesedik az Úr kínszenvedésében. Jézus keresztje Simon keresztjévé válik. De nem annak a Péter nevű Simonnak a keresztjévé, aki megígérte, hogy mindig követni fogja a Mestert. Az a Simon eltűnt az árulás éjszakáján, miután kijelentette: „Uram, kész vagyok arra, hogy börtönbe, sőt a halálba menjek veled” (Lk 22,33). Jézus mögött most nem a tanítvány, hanem ez a cirenei ember megy. Pedig a Mester világosan tanította: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét mindennap, és úgy kövessen” (Lk 9,23). A galileai Simon mondja, de nem teszi. Cirenei Simon teszi, de nem mondja: közte és Jézus között nincs párbeszéd, egy szó sem hangzik el. Közte és Jézus között csak a keresztfa van.

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy a Cirenei segített-e vagy gyűlölte a kimerült Jézust, akinek a büntetésén osztoznia kellett, ahhoz, hogy megértsük, hogy hordozza-e vagy csak elviseli a keresztet, a szívébe kell néznünk. Míg Isten szíve éppen megnyílik – fájdalomtól átjárva, mely felfedi irgalmasságát –, addig az ember szíve zárva marad. Nem tudjuk, mi lakozik a Cirenei szívében. Képzeljük magunkat az ő helyébe: haragot vagy szánalmat, szomorúságot vagy bosszúságot érzünk?

Ha megemlékezünk arról, amit Simon tett Jézusért, emlékezzünk arra is, amit Jézus tett Simonért – ahogyan értem, érted, mindannyiunkért –: megváltotta a világot.

A keresztfa, melyet a Cirenei elvisel, Krisztus keresztje, aki minden ember bűnét hordozza. Irántunk való szeretetből, az Atyának való engedelmességből (vö. Lk 22,42) hordozza, velünk és értünk szenvedve. Éppen ez az a váratlan és megdöbbentő mód, ahogyan a Cirenei bekapcsolódik az üdvtörténetbe, ahol senki sem idegen, senki sem kívülálló.

Kövessük hát Simon lépteit, mert arra tanítanak bennünket, hogy Jézus elénk jön, mindannnyiunk elé, bármilyen helyzetben. Amikor látjuk azoknak a férfiaknak és nőknek a sokaságát, akiket a gyűlölet és az erőszak vet a Golgotára vezető útra, emlékezzünk arra, hogy Isten ezt az utat a megváltás helyévé alakítja, mert ő végigjárta úgy, hogy életét adta értünk.

Hány cirenei hordozza Krisztus keresztjét! Felismerjük-e őket? Látjuk-e az Urat a háború és a nyomor által megtépázott arcukon?

A gonoszság kegyetlen igazságtalanságával szemben Krisztus keresztjének hordozása sosem hiábavaló, sőt, ez a legkonkrétabb módja annak, hogy osztozzunk az ő üdvözítő szeretetén.

Jézus kínszenvedése együttérzéssé, együttszenvedéssé válik, amikor kinyújtjuk kezünket azok felé, akik már nem bírnak megbirkózni az élettel, amikor felemeljük az elesetteket, amikor átöleljük a csüggedőket. Testvéreim, hogy megtapasztaljuk az irgalmasságnak ezt a nagy csodáját, döntsük el a nagyhéten, hogyan hordozzuk a keresztet: ne a nyakunkban, hanem a szívünkben hordozzuk! Ne csak a sajátunkat hordozzuk, hanem azokét is, akik mellettünk szenvednek; talán annak az ismeretlen embernek a keresztjét, akivel véletlen – de vajon tényleg véletlen? – hozott össze bennünket a sors.

Azzal készüljünk fel az Úr húsvétjára, hogy cireneiek leszünk egymás számára!

*

 Ferenc pápa a Vatikánba való visszatérése óta egyre aktívabb, látogatókat fogad, dolgozik, illetve április 6-án, vasárnap váratlanul megjelent kerekesszékben a Szent Péter téren is, ahol 20 ezer hívő gyűlt össze a betegek jubileumi ünnepségére. Andrea Tornielli, a Vatican News főszerkesztője ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Ezzel az előre be nem jelentett gesztusával Péter utóda azt tanítja nekünk, hogy soha semmi nem fogja tudni igazán helyettesíteni a fizikai jelenlétet, az ottlétet.”

Ezt követően egy hét sem telt el, és Ferenc pápa április 10-én, csütörtökön ismét kilépett a Szent Márta-házból. Ezúttal a Szent Péter-bazilikába ment, ahol X. Piusz sírjánál imádkozott, megállt XV. Benedek emlékművénél, valamint felkereste III. Pál és VIII. Orbán pápa nemrég felújított sírját is.

Április 12-én, szombaton délután felkereste a Santa Maria Maggiore bazilikát, hogy virágvasárnap és a nagyhét előtt a Salus Populi Romani (a római nép megmentője) elnevezésű ikon előtt imádkozzon.

A homíliát fordította: Tőzsér Endre SP

A híradás forrása és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír