A szertartást Jonáš Maxim eperjesi érsek-metropolita vezette.

A liturgia során Nicola Girasoli szlovák apostoli nuncius felolvasta XIV. Leó pápa kinevezési bulláját, amelyben a Szentatya Milan Lach eddigi lelkipásztori tapasztalatát és emberi erényeit méltatta.

A szertartáson jelen volt többek között Christoph Schönborn bécsi bíboros, Bernard Bober, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke, valamint ukrán és román görögkatolikus főpásztorok és a szlovák evangélikus egyház vezetője is.

A magyar és a szlovák görögkatolikusok élő kapcsolatát erősítette Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök személyes jelenléte a beiktatáson. 

A magyar delegáció tagjai voltak továbbá: Seszták István főhelynök (Hajdúdorogi Főegyházmegye); Nyirán János fődiakónus, kancellár (Hajdúdorogi Főegyházmegye); Dobos András, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet rektora; Boronkai József miskolci parókus (Miskolci Egyházmegye); valamint Zoltán György fődiakónus (Nyíregyházi Egyházmegye).

A szertartás után Szocska Ábel püspök a testvéri összetartozás jeleként – a három magyar püspök és egyházmegye közös ajándékaként – egy a máriapócsi Istenszülőt ábrázoló panágiával köszöntötte Milan Lachot, Isten áldását kérve új főpásztori szolgálatára.

Milan Lach püspök székfoglaló beszédében hangsúlyozta: püspöki munkáját szolgálatként és közös csapatmunkaként fogja fel. Az új eparcha Peter Rusnák emeritus püspöktől vette át az egyházmegye vezetését, aki 2008-as alapítása óta irányította a pozsonyi görögkatolikus közösséget.

Forrás: tkkbs.sk/Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Nikolas Fečunda; Zoltán György

Magyar Kurír

Néhány napon belül másodszor sújtotta a Szent Várost a háború erőszakossága. Ezúttal rakétadarabok estek le nagyon közel a Szent Sírhoz. Egy nagy méretű darab beékelődött a görög ortodox kolostor egyik szobájának tetejébe, amely légvonalban néhány méterre van a Szent Sírtól, és jelentős károkat okozott a szerkezetben. Ebben a szobában egy 92 éves püspök tartózkodott, aki Istennek hála nem sérült meg, de nagyon megijedt az erős zajtól és a beszakadt mennyezetről lehulló daraboktól. Több mint 300 töredéket számoltak össze, amelyek Jeruzsálemre hullottak. Megdöbbentő belegondolni, milyen kárt tehettek volna, ha embereket találnak el, és megdöbbentőek a méretek is: vannak köztük akkorák, mint amelyek a Beit Sahour-i Pásztorok Mezejére és a Szentföldi Kusztódia jeruzsálemi Jaffa-kapunál lévő elemi iskolájára esett, mások kisebbek, de ugyanolyan veszélyesek.

A Szent Sír február 28-a óta zárva tart, a hívek és a szerzetesek továbbra sem látogathatják a nagyböjt fontos idejében.

Nem vagyunk biztosak abban, hogy meg tudjuk ünnepelni a kereszténység számára oly jelentős szent helyen a nagyheti szertartásokat. Soha nem fordult még elő, hogy a Szent Sír ilyen hosszú ideig és folyamatosan zárva tartott volna. Együtt, és még nagyobb erővel kell imádkoznunk a Megváltóhoz, hogy elhozza a béke egyensúlyát a világba. Jeruzsálemet nem érheti és nem sértheti gyilkos és romboló erőszak.

A Szent Városból indul ismét útjára a felhívás és a kérés, hogy térjünk vissza a tárgyalásokhoz és a párbeszédhez, váljunk újra emberivé, tiszteljük az emberi életet és méltóságot. A háború folyamatosan fizikai és erkölcsi károkat okoz, a világ helyzete nem ad okot a reményre, hogy azonnali megoldás születik.

A Szentföld elképzelhetetlen fájdalmat és szenvedést él meg.

Libanon folyamatos támadás alatt áll, és közel egymillió védtelen civilnek nincs menedéke, élelme és ellátása. Gázában továbbra is emberek halnak meg, miközben a világ hallgat, és csak szerdán nyitják meg újra a rafahi átkelőt, amelyen át kizárólag a betegek távozhatnak, a nélkülözhetetlen humanitárius segélyeket nem lehet bejuttatni. Ciszjordániában megállíthatatlanul nő a szenvedés a korlátozások, a visszaélések és az óriási nehézségek miatt, amelyeket egy évek óta amúgy is meggyötört népnek kell elviselnie.

Imádkozzunk, hogy ez a véres háború minél előbb véget érjen, és ne váljon a világ számos olyan elfeledett, de folyamatosan zajló háborújának egyikévé, amelyek csak halált és kegyetlenséget hoznak! Bárcsak meghallgatnák mindazok a Szentatya nyomatékos könyörgését a tűzszünetért, akik makacsul az erőszaknak ebbe a megállíthatatlan és értelmetlen örvényébe viszik a világot!

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: AgenSIR

Fotó: AgenSIR/Ibrahim Faltas; Vatican News

Magyar Kurír

A  csontereklye Kárpátaljára és Ukrajna római katolikus egyházmegyéibe kerül, ahol arra hívják a püspököket, papokat, szerzeteseket, az Egyházban szolgálókat és Isten ukrajnai népét, hogy a békéért imádkozzanak majd jelenlétében. 

Egy szent tanúságtétele átlépi a határokat, hogy emlékeztesse a világot arra, amit Jézus mondott: nincs nagyobb parancs, mint Isten és a felebarát szeretete”

 – fogalmazott a liturgián a főapát.

A szentmise homíliájában Hortobágyi Cirill atya az evangélium kapcsán arról beszélt, hogy az egész élet tengelye a legfőbb parancs: „Szeresd az Urat, a te Istenedet…, és szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Amikor az írástudó ezt megérti, Jézus különös módon válaszol: „Nem vagy messze az Isten országától.” Azaz még nem vagy benne. A főapát hangsúlyozta, hogy az értelem közel vihet Isten országához, de a kapun csak a szeretet visz át.

A Szent Benedek-ereklye átadása kapcsán úgy fogalmazott, hogy az nem egyszerűen egy történelmi tárgy, relikvia a múltból, hanem tanúságtétel Szent Benedek életéről. Felidézte, hogy amikor VI. Pál pápa Benedeket „pacis nuntiusnak”, a béke hírnökének nevezte, azt nem pusztán történelmi tiszteletből tette, hanem mert a bencés kolostorok olyan helyek voltak, ahol a széteső világban új rend született. „A béke ugyanis nem elsősorban politikai állapot. A béke rendezett szív. Ott kezdődik, ahol az ember megtalálja a helyes szeretet rendjét” – mondta. Majd hozzátette: „Isten az első, a felebarát a második, és önmagunk a harmadik. Ha ez a rend felborul, a világ is felborul.”